A halványzöld teremben egyetlen ágy, s azon a jóvágásúnak mondható, huszas évei elején járó fiatal férfi feküdt csíkos pizsamában. A nyári meleg ellenére a szoba hűvös volt.

Körbe nézett, s az ágya mellett jobbra egy könnyű fotelben vette észre az orvost. Legalábbis ezt gondolta róla, de öltözéke nem ezt sugallta. Egyszerű pulóver, utcai nadrág. De a tartása. Jobb könyökére támaszkodva félig billentett felsőtesttel, keresztbe tett lábakkal, szemüvegét jobb kezében száránál pörgetve méregette őt, ki az ágyán feküdt.

Talán pszichiáter - gondolta, majd bizonyossá tette önmagában a gondolatot. 

- Jó reggelt. - bartáságos köszönés, majd egy laza kézmozdulat ballal, a fotel mellett lévő felül nyitott aktatáskába nyúlva, kihúzta a fiatal férfi aktáját az orvos.

Az aktán vastag betűkkel a gyengélkedő neve volt feltűntetve, felette vörös, nyomtatott nagy betűkkel: LEZÁRVA felirattal.

- Mielőtt belekezdenék - próbálta az orvos eloszlatni a saját bizonytalanságát a vele szemben lévővel... - lenne egy kérdésem.

Az ágyról még miníg nem érkezett hangos válasz, csak beleegyező tekintet, s egy bólintás, mire az orvos belekezdett:

- Miért tette meg? - halk kérdés volt, s kicsit félénk is.

- Jó reggelt - oldódott a beszélgetés, s a beteg közlékennyé vált. - Biztos voltam benne, hogy ébredni fogok - kezdődött a beszélgetés - de Önre számítottam a legkevésbé. A pszichiáterek pszichiátere, ahogy olvastam Önről. - most hagyott válaszlehetőséget az orvosnak, hiszen látta, ahogy a fotelben érdeklődően előrehajol a másik férfi.

- Szóval Ön okkult is. Így már értem. - az orvos már teljesen bizonyos volt bennee, hogy jól döntött. - Mint látta az Ön aktája kikerült a többi közül. De nem szeretném vesztegetni az időnket. A lényegre térek. Van egy csoport, kik nem ismernek félelmet, leküzdhetetlen akadályt, gondolataik szabad akaratuk szerint való. Félelmetesek, s egy-egy tagjuk képes megdönteni bármilyen rendszert, s az én elképzelésem szerint tán a bolygót is befolyásolni tudják. Nem tudom pontosan. Én szoktam részükre időszakonként személyeket ajánlani, kiket ha megfelelnek, maguk közé fogadnak, s megtanítják mindenre. - a férfi szavai meggyőzőnek akartak hatni. 

- Hallgatom...- szólt a fiatal férfi, s érdeklődően felhúzta a szemöldökét - mittud ajánlani nekem még ez az ország, ha már az életemmel rendelkezik. - s halvány mosoly hagyta el arcát, mely kissé lekicsinylőre sikerült.

- Országhatáron túlmutató ez az ügy, s jelentősége is nagyobb. Általánosságban az emberiség érdekét helyezik előtérbe. - a kimért szavak kissé kioktatóra sikerültek, ezért az ágyból most érdeklődő testtartással lassan kikecmergett a szófonat áldozata, s belépett a papucsába, majd kihúzta magát az orvos előtt, jelezve, jól van.

Az örvos most nyitotta az akta fedelét, melynek első lapja takarta a fényképeket, melyek halványan átütöttek a papíron, s a földön heverő alak sziluettjében magára ismerő a papíron meglátta a feliratot:

Tag ajánlás elfogadva, csoport kódneve: SENKI

Oldal: 7. fejezet - A senki
g.A.B. von Bowsky: ECIA - Az őrgrófné URA - © 2008 - 2024 - european-cia.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat