A nagy lélekszámú település első embere zavarodott tekintettel meredt maga elé, miközben legféltettebb, s legnagyobb intézménye ellen beadott bírósági kereset fölé meredt.

Próbálta mindig KISHITŰségét leplezni. Így tett akkor is, mikor élénk színben pompázó, cseppet sem olcsó kampányát elfogadta, s szinte ugyanígy bámulta népszerűségi indexét ábrázoló grafikont, majd bekiabálta kishitűségében a médiába: - FÜGGETLEN vagyok...

S jellemtelenségében észre sem vette a hirtelen érkező államtitkár cinikus mosolyát. Ki már tudta: "függetlensége vizsgálatára teljes jellemrajz készítését rendelték el, s az általa kialakult szenny rendbetételét már tervezte az igazi hatalom..."

Az intézmény nagyra sikerült, talán az országban példaértékű is lehetne. Ha és amennyiben ezeket az atrocitásokat el lehetne simítani. Kapcsolatrendszere forgott fejében. Keze messzire elért, s volt, hogy ennek hangot is adott.

Csak a település ment ki gyakran a fejéből, mit igazgatott. Talán nem is akarta igazán a felelősséget, Ő maga sem értette ezt igazán, hiszen eszközei meglettek volna mind anyagi, mind tárgyi vonatkozásban. Talán a hely sem érezte magáénak a vezetőt, s ezt mindketten érezték egymáson.

Most a hatalmas intézményének vezetőjét látta maga előtt, ahogy gyengéden néz fel rá. S szemei kacéran játszanak vele, ahogy ajkaival… - a gondolatok szertefoszlottak, ahogy kivágódott az ajtó, s a kleopátra frizurás festett szőke berontott, s az asztalára dobta ugyanazt a keresetet, melyet kishitűen nézegetett.

Oldal: 12. fejezet - A kishitű
g.A.B. von Bowsky: ECIA - Az őrgrófné URA - © 2008 - 2024 - european-cia.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat