A férfi hazaért a kiüresedett lakásba, mely tele volt gyermekei és felesége dolgaival. Lassan pakolta el közös múltjukra emlékeztető személyes tárgyait. Alig észrevehetően. A halk kérdés elhangzott:

- Hogy telt a napod? - a feleség csak megszokásból tette fel a kérdést, de szemtelen gondolatai már munkahelyén kalandoztak, se egy másik férfin. Nem titkolt barátján, kihez oly sok kedves emlék kötötte az elmúlt nyolc évben. 

Nehéz időszak volt, s férje még mindíg nem ébredt fel kábulatából. Nem férfi - gondolta, s ennek néha hangot is adott. 

Csak azzal volt elfoglalva, hogy belső világát rendezze. Nem érdekelte a külvilág, s a családja sem. Hiába talál mostanában önmagára, már nem az az ember, akit szeretett, s a feleség csak sajnálva nézte párját, aki mintha most is máshol járna. Biztos megint belül járkál, s képzelődik - a feleség mosolygott, s a barát jutott eszébe, ki oly izgató történeteket mesél, s oly kellemes vele az idő múlása. A lopott percek, félórák, órák, melyeket senki nem tud. Fekve a fűben, a csillagokat bámulva a vállán.

Biztonságos, s izgató is. Senki nem sejtette, hogy régóta több, mint barát...

A senki mosolyogva bámult feleségére, s elhessentette a gondolatot, mely miatt már több hónapja figyelte feleségét, s annak barátját.

- Csak a szokásos! - mondta a férj, s elkezdett mesélni, miről úgy gondolta, megoszthatja, s talán nem túl érdekfeszítő. 

Már nem akarta felesége figyelmét Önmagára vonni, s érdeklődését felkelteni...

Már csak volt a felesége. A gyakorlati dolgokat a bíróság intézi...

Oldal: 3. fejezet - Az indok
g.A.B. von Bowsky: ECIA - Az őrgrófné URA - © 2008 - 2024 - european-cia.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat